Pedagógusnapon köszöntjük mindazokat, akik nap mint nap azért dolgoznak, hogy tudásukat a következő generációnak átadják.

Tisztelt Pedagógusok!

Életünk során számtalan kisebb és nagyobb ünnep ad alkalmat a tisztelgésre, emlékezésre embertársaink iránti megbecsülésünk kinyilvánítására. Aztán ahogyan telnek az évek, ezek a meghitt pillanatok eggyé vállnak, egy olyan nyugodtsággal és meghittséggel teli emlékgyűjteménnyé, ahová – valljuk be – az idő múlásával magunk is egyre gyakrabban térünk meg feltöltődni, megerősödni.

Ezen emlékek legbecsesebbjei között tartom, tartjuk számon iskolai éveink gyorsan elfogyó sorát. A boldog diákévek gondtalansága, a megszerzett ismeretek sora mindannyiunkat vissza-visszavezet időnként – hacsak gondolatban is – egykori iskolánkba. Boldog lehet az az ember, aki olyan iskolában, olyan pedagógusok keze alatt nevelkedhetett, akikre sok év múltán is jó szívvel gondolhat. Az ilyen ember számára – közéjük sorolom magamat is – ünnep minden nap, amit az iskola közelében tölthetett. Ma is ünnepelünk, ünnepeljük Önöket, pedagógusokat akik – valljuk be- a mindennapok forgatagában szinte már-már láthatatlanul teszik a dolgukat, akik páratlan alázattal hordozzák szívükben, munkájukban valamennyiünk közös jövőjét: a magyar ifjúságot. Viszont akinek kívülállóként egyszer volt alkalma betekinteni egy iskola életébe, hamar belátja: a pedagógusok eme a fentiekben is említett láthatatlansága csupán a felszínes szemlélő első benyomását tükrözheti. Hiszen a pedagógus ott van diákjai szavaiban, mozdulataiban, de magunkba pillantva is tetten érhetjük egy-egy régi, kedves tanárunk, tanítónk szívünkre helyezett gondolatát, kitartását. Sokunk számára örökös mércét, soha nem halványuló példaképet jelentenek ők, önök.

A mai, igencsak új utakon keresgélő oktatáspolitika zegzugos ösvényein haladva is Önök mellett állnak a nagy elődök. Hazánk egykori és jelenlegi nagy pedagógus egyéniségei, akikre nem csak emlékezni jó, de tanácsaik, tapasztalatuk elkelnek ma is. A pedagógusok munkája talán soha nem szólt ennyi küzdelemről, alkalmazkodó készségük, türelmük valószínűleg soha nem állt ki annyi próbát, mint napjainkban. Többek között ezért is tartom különösen időszerűnek és indokoltnak azt, hogy pedagógusnapkor fejet hajtsak Önök előtt.

Társadalmunk anomáliái, megoldatlan problémái megoldásra váró feladatként mind-mind ott tornyosulnak pedagógusaink előtt. A pedagógus lét azonban nem csupán munkát jelent, hanem szellemiséget és egész életre szóló elhivatottságot. Az örök értékek továbbadása, vagy ha úgy tetszik átmenekítése a következő generációkra a legszebb vállalások egyike, amit ember tehet. Önöknek megadatott a gyermeki lélek kimunkálásának csodája, az elvégzett munka eredményében való gyönyörködés ma igencsak ritka lehetősége. Ez a munka most minden eddiginél nagyobb kihívások elé állítja Önöket, ezért gyümölcseire, sikereikre ma, a pedagógusnap alkalmából is különös tisztelettel tekintek.

Köszönöm munkájukat, amelyhez további jó egészséget kívánok valamennyiüknek. A Pedagógus Nap alkalmából tisztelettel és szeretettel köszöntök , minden bábonymegyeri nyugdíjas és dolgozó pedagógus kollégát.

Szakály Dezső

TANÍTÓ VAGYOK

Tanító vagyok, magyar tanító.
Másnak nem sokat mond ez a két szó,
de nekem minden. Maga az élet.
Múlt, jelen, jövő. Biztos ígéret
arra, hogy népem mellett állhatok,
és dolgos embereket formálhatok.

Embert, alkotót, aki víg s szabad,
szenet fejt, tervez, szánt, vet és arat,
házakat épít, gyógyít, muzsikál-
álnoksággal, rosszal, bajjal perbe száll.
Embert, ki Úr lett a Világ fölött,
s ember maradt az emberek között.

Tervem csak egy van, állandó s örök:
-ha a nap süt rám, ha a menny dörög-
vetni a magot, a gazt irtani,
az ifjú embert úgy tanítani,
ege, ha borul vagy ha kiderül,
szeresse honát „rendületlenül”!

Ez az én tervem, hitvallásom is.
Esküt tettem rá, és azt tartom is.
Egy nemzedéknek fogom a kezét,
figyelem féltőn az ütőerét.
Egy nemzedéknek, mely mint a szökő ár
újra, szebbre tör, s emberségre vár.

Ha szíve dobban, azt is érzem én.
Ha könnye csordul, az is az enyém.
Örömét, búját osztva viselem,
így, csak így teljes az én életem.
Érettük élek, érettük halok,
mindenkor, mindig tanító vagyok.
Mindenkor, mindig az is maradok!

      Knopf Antal polgármester

Best jordan Sneakers | nike roshe tiempo vi fc black purple blue hair

Köszöntő a Pedagógusnap alkalmából!

You May Also Like