A Dél-Dunántúli Piros túra célja, hogy megismertesse a túrázókat a Dél-Dunántúl kevésbé ismert részeivel, természeti és kulturális értékeivel.

Az útvonal három megye, Tolna, Baranya és Somogy dimbes-dombos tájain, többnyire erdei utakon vezeti a vándorokat. A Sárköz pereméről, Szekszárdról indulva a Szekszárdi dombságon keresztül a Mecsek 5-600 méteres csúcsaihoz érkezünk, és Pécs mellett haladunk el. Innen a Zselicen át, a betyárok nyomait követve jutunk el Kaposvárra, ahonnan Külső-Somogyon keresztül vezet az utunk Siófokra.

A túra végig psav útvonalon halad kb. 320 km hosszan, nyomvonala a füzetben (és a honlapunkon) található térképszelvényeken megtalálható.

A Dél-Dunántúli Piros túra célja, hogy megismertesse a túrázókat a Dél-Dunántúl kevésbé ismert részeivel, természeti és kulturális értékeivel. Az útvonal három megye, Tolna, Baranya és Somogy dimbes-dombos tájain, többnyire erdei utakon vezeti a vándorokat. A Sárköz pereméről, Szekszárdról indulva a Szekszárdi dombságon keresztül a Mecsek 5-600 méteres csúcsaihoz érkezünk, és Pécs mellett haladunk el. Innen a Zselicen át, a betyárok nyomait követve jutunk el Kaposvárra, ahonnan Külső-Somogyon keresztül vezet az utunk Siófokra.

A bélyegzőhelyeket a térképen ábrázoltuk, a valóságban ddp tabla táblával ellátott pontokon találhatók.

A túra teljesítéséhez 2016-ban elkészítettük A „Dél-dunántúli Piros Túra” útvonala és igazolófüzete című kiadványunkat, mely 1500 Ft-ért megvásárolható székhelyünkön, valamint a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség és Baranya Megyei Természetbarát Szövetségeknél, a kaposvári Tourinform irodában, illetve a siófoki Tourinform irodában.

Aki postán szeretne hozzájutni a füzethez:
– a Somogy Megyei Természetbarát Szövetség bankszámlájára tudja utalni az összeget – 1500 Ft/db (bankszámlaszám: 10919002-00000012-89980005),
– majd email-ben adja meg a postai címét a somogyitermeszetbaratok@gmail.com címen.
Postaköltséget nem kell utalni.

Az igazolást a pontokon levő bélyegzővel, nyalókával, ezek hiányában egyéb, az áthaladást bizonyító módon kell teljesíteni.
A túra időkorlátozás nélkül végigjárható. A túrát gyalog kell teljesíteni.

Végigjárás után a Somogy Megyei Természetbarát Szövetség címére (7400 Kaposvár, Fő u. 10.) kérjük megküldeni a füzetet igazolásra.
Az igazolás után a füzetet a teljesítésért járó kitűzővel és jelvénnyel együtt visszaküldjük.

Akiknek még régi füzetük van, de szeretnének jelvényt is a kitűző mellé  teljesítésért, azok 600 Ft ellenében szintén hozzájuthatnak.

Sok szép túrát és élményekben gazdag teljesítést kívánunk!


Kapoly-Bábonymegyer

Kapoly neve először III. Béla király idejében fordult elő. A 17. század második felében elpusztult, a török hódoltság után a tihanyi apátsághoz tartozott. A 18. században németek települtek le a faluba. 1777-ben épült római katolikus temploma barokk, főoltára rokokó stílusú.

A somogyi dombok között rejtőzködő gyöngyszem Zala, ahogy sokan nevezik: Zala falu. Egy 1278-ból származó írásban Sola faluként említik a nevét. A későbbi híres birtokosok, a Zichyek nevével először 1478-ban találkozunk, akkor jegyezték be Zichy György tulajdonaként.

A Zichy kúriát, mely Zichy Mihály festőművész szülőháza, az 1790-es években kezdték építeni majd fokozatosan bővítették. A kiállítást 1979-ben nyitották meg, a gyűjtemény megőrzésében nagy szerepe volt Zichy Mihály leszármazottainak, köztük Csicsery-Rónay Istvánnak, a festőművész dédunokájának. A család birtokával szemben fekszik a tízhektáros Zichy-kúria parkja, amit természetvédelmi területté nyilvánítottak. A parkot 1820 körül telepítették, amikor a ház körüli fenyőket, nevezetességei az egyenes sorban magasodó vasfák.

Tab neve a német Theobald személynévből alakult rövidüléses változatokkal. A település első említését egy 1211-ben kelt oklevélből ismerjük “villa Thob” elnevezéssel. Az Árpád-ház kihalását követő trónviszályok során a mindenkori hatalmi erőviszonyokat követve a vidék gyakran cserélt gazdát. A helység 1847 elején mint mezőváros országos és hetivásárok tartására lett jogosult.

Tab város nevezetessége a Nagy Ferenc Galéria. Ma hat kiállító teremben, méltó környezetben látható az országosan is egyedülálló 300 művészi alkotás, Nagy Ferenc faragó iparművész, szobrászművész teljes életműve. A domborművek, szobrok, kisplasztikák, szaruserlegek sokféle témát mutatnak be: a honfoglalás témakörét, a pásztoréletet, a betyár világot, a falusi életképeket és vallásos jeleneteket.

Megyert már 1193-ban, Bábonyt (Bábon) 1259-ben említik az oklevelek, végül a két falut 1927-ben egyesítették Bábonymegyer néven. A falu környezete, az erdők, völgyek, avar gyűrűk kedveztek a betyároknak, az 1850-1870 közötti időszakban betyárvilág alakult ki. Közülük a leghíresebb Patkó Pista volt, emlékét ma a temetőnél kopjafa őrzi.

Fontos részre Bábonymegyer históriájának Rudnay Gyula festőművész részbeni ideköltözése, háza ma emlékmúzeum. Ő festette az evangélikus templom oltárképét, irányításával készült el a református templom mennyezetfreskója, illetve az I. világháborús emlékmű.

A dombhát tetejére érve piros rom jelzés vezet el a Kási várig, amely az ország egyik legnagyobb földvár-maradványa. Belső területe lapos, ovális alakú. Körös-körül rendkívül meredek oldal övezi, alatta alacsonyabb szinten árok fut körbe. A vár, az alatta lévő Kás faluval a Csákok egyik birtokközpontja lehetett a 13-14. században.

Lulla legmagasabb pontja a 288 m magas Flóra-hegy, melyre geodéziai mérőtorony épült. A csodálatos kilátás a piros háromszög jelzésen egy rövid kitérővel érhető el.


Bábonymegyer-Siófok

nyugati határában, a Balatonra merőlegesen húzódó völgyben helyezkedik el az 1994 óta védett Töreki Halastavak Természetvédelmi Terület. A 300 hektáros föld legfőbb értéke a Cinege patak, valamint a patakra épült, 10 tóból álló, 36 hektár területű vízrendszer. A territórium jellemzője az élőhelyek nagy változatossága: tó, mocsár, üde kaszáló, száraz gyep és erdő. Ősszel és tavasszal a halastavak pihenő és táplálkozó helyet biztosítanak számtalan, hazánkban nem honos madárnak, melyek vonulás idején nagy tömegben lepik el a környéket. A terület déli határa egy 64 hektáros erdőtömb, nyolcvanéves cseres-tölgyes faállománnyal. 1998-ban készült el a 9000 méteres tanösvény, amely a jellegzetes élőhelyeket mutatja be. Forrás, madármegfigyelő torony és fedett pihenőhelyek várják a kikapcsolódni vágyókat.

A római hódítás az I. században ért el a mai Siófok környékére, itt vezetett a Sopianaeból (Pécs) Arrabonába (Győr) vezető útvonal. Galerius császár a jelenlegi Siófok területén a “Lacus Pelso” – a Balaton latin neve ez, – ingoványos részeinek lecsapolására 292-ben zsilipet építtetett, és erdőket irtatott ki. A honfoglalás után, 1055-ből származó tihanyi alapítólevélben találkozhatunk e hely említésével. Fuk, mint falunév először 1137-ben szerepel írásban az adózó helységek között, míg a Siófok szóösszetétel 1790 óta ismeretes. Rákóczi szabadságharca idején itt húzódott Vak Bottyán híres Sió-vonala, amelynek végső sarkpontja volt a siófoki erősség. A víz szabályozása 1810-től kezdődött a faluban, majd Beszédes József vízügyi mérnök elképzelése alapján a Sió medrét kitisztogatták, újra malmokat üzemeltettek, a Balaton vízszintje egy métert apadt. 1885-ben kezdődött meg a mai fürdőtelep kiépülése, 1968 óta város.

Túránk végpontja a siófoki Víztorony. 1912-ben indultak meg a város vízvezeték kivitelezésének munkálatai, az ezzel egy időben épült vasbeton szerkezetű, 45 m magas víztornyot Guth Árpád és Gergely Jenő mérnökök tervezték. 1973-ban a vízhálózat korszerűsítése során a belvárosban álló víztorony a vízszolgáltatásban betöltött feladatát befejezte. 1992-ben nyílt meg az ország első vidéki Tourinform irodája a toronyban. 2010-ben kezdődött meg az épület teljes körű rekonstrukciója. Az egykori víztartály helyén kilátó-kávézó és interaktív bemutatóközpont került kialakításra.

A Víztoronytól csak 100 m-re áll a Sarlós Boldogasszony Plébániatemplom. A rohamosan fejlődő fürdőhely 1903-ban új, nagyobb neoromán templomot kapott. Fejérváry József kanonok száznegyvenezer koronás ajándékával szinte egymaga vállalta az építés költségeit. A kivitelező és tervező Csomay Károly veszprémi építész volt. A templomban található az egész Balaton-vidék legnagyobb orgonája, melyet Paulus Frigyes orgonaépítő mester készített. 3 manuálos, 36 regiszteres, 2432 síppal.

A Kálmán Imre Emlékháznak helyet adó épületben látta meg a napvilágot 1882. október 24-én a világhírű operett szerző. Az épület földszinti termeiben megtekinthető kiállítás bemutatja Kálmán Imrét, pályafutásának fontosabb állomásait és magánéletének érdekesebb történéseit.

A nyári időszakban oly mértékben megnőtt az üdülés mellett a templom csendjére is vágyók száma, hogy szükségesnek mutatkozott evangélikus templom építése. Józsa Márton lelkész vezetésével vállalkozott a helyi gyülekezet arra, hogy megépíti „Krisztus hajóját”. A népi építészet hagyományait a legmodernebb eszközökkel ötvöző és építészetileg igazi különlegességnek számító templom tervét Makovecz Imre Kossuth díjas építész készítette. A 150 férőhelyes templom oltára hagyományosan Kelet felé fekszik. Az északi kaput a finn testvérek szeretetére emlékezve Soumi-kapunak, a nyugatit német kapunak nevezik. Az építkezés 1990 nyaráig tartott, a stílusban a templomhoz simuló gyülekezeti ház és parókia ünnepélyes átadására 1992-ben került sor.

A Jókai park Siófok legnagyobb parkja, melyet 2006-ban az eredeti tervek szerint újítottak fel. Az árnyas fák és színpompás virágok között kellemes sétát tehet az ide látogató. A park szépségét a mesterséges tó és a zenepavilon emeli.

A balatoni személyhajózás 1846-ban, a Kisfaludy gőzhajó vízre bocsátásával indult meg. Napjainkban a siófoki hajóállomás a Balaton legforgalmasabb kikötője.