BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Bábonymegyer Község - ECPv6.15.19//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Bábonymegyer Község
X-ORIGINAL-URL:https://www.babonymegyer.hu
X-WR-CALDESC:Események Bábonymegyer Község
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20190331T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20191027T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20200329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20201025T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20210328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20211031T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20220327T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20221030T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20230326T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20231029T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20220712T091507
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20220712T091507
DTSTAMP:20260408T095412
CREATED:20220712T060515Z
LAST-MODIFIED:20220712T060515Z
UID:2203-1657617307-1657617307@www.babonymegyer.hu
SUMMARY:Államalapításunk Ünnepe Augusztus 20.
DESCRIPTION:Augusztus 20. Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító I. István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik – Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott – főünnepe. \nA magyar történelemben az államalapító király 1083. augusztus 20-i szentté avatásától szerepet játszik Szent István emlékezete\, amit koronként eltérően értelmeztek és ünnepeltek. Az Árpád-korban az uralkodó dinasztia legitimációját szolgálta az István-kultusz\, melyet a később hozzákapcsolódó Szűz Mária-tisztelet egyházi jellegűvé változtatott. 1686-ban XI. Ince pápa Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte\, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról. \n  \nProgram hamarosan! 
URL:https://www.babonymegyer.hu/event/allamalapitasunk-unnepe-augusztus-20/
CATEGORIES:Bábonymegyer,felnőtt rendezvény,gyermek rendezvény,Nemzeti Ünnep,Rendezvény,Ünnepség
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://www.babonymegyer.hu/wp-content/uploads/2022/07/augusztus20.jpg
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20200817T080000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20200817T170000
DTSTAMP:20260408T095412
CREATED:20200817T064023Z
LAST-MODIFIED:20200817T064940Z
UID:715-1597651200-1597683600@www.babonymegyer.hu
SUMMARY:Újkenyérért való hálaadó
DESCRIPTION:Meghívó!\nSok szeretettel meghívja Önt és kedves családját a Bábonymegyeri Egyházközség\, az Új-kenyér hálaadási ünnepi istentiszteletre. \nÜnnepi istentiszteletet adunk a Bábonymegyeren a megyeri református templomban 2020.08.20-án 15:00-kor.\nInformáció: 30  3344 277\n\nAz új kenyér nem ősi fogalom\, hanem a 19. században jelenik meg a református kultúrában. Ez az alkalom hálaadó ünnep – hálaadás az aratásért\, a teremtő Isten cselekedetéért\, aki ételt és italt ad\, gondot visel a bűnös emberre. Noé hálaáldozata után ezt olvassuk az Úr terveiről: „Amíg csak föld lesz\, nem szűnik meg a vetés és az aratás\, a hideg és a meleg\, a nyár és a tél\, a nappal és az éjszaka.” (1Móz 8\,22) Sok vallásban és kultúrában megjelenik az a gondolat\, hogy ugyan a vetés és az aratás a mi fáradságunk\, orcánk verítéke\, de az áldást Isten adja\, ahogy azt a 127. zsoltárban is olvassuk: „Hiába keltek korán\, és feküsztök későn: fáradsággal szerzett kenyeret esztek. De akit az Úr szeret\, annak álmában is ad eleget.” (Zsolt 127\,2) A bűnös emberi világban a föld tövist\, kórót és bogáncsot terem\, a táplálék Isten adománya. A földművelő kultúrának épp ezért fontos eseménye\, amikor a terményért\, az ételért ad hálát az ember és a gyülekezet. Szerintem a legnagyobb probléma\, hogy elfelejtünk hálát adni\, felismerni\, hogy minden ajándék: az élet\, a megélhetés\, a gondviselés. Még rosszan termő években is lehet hálát adni azért\, amit Isten kirendelt. Talán ennek tudata – elég\, amit Isten nekünk kirendelt – válasz lehetne a túlfogyasztás problémájára is. 2016-ban augusztus 8-án volt volt a túlfogyasztás világnapja: innentől a bolygó tartalékait éljük fel. \nMagyarországon ez a hálaadás sajátos módon az államalapítás ünnepével kapcsolódik össze. \nBizonyos ünnepeknél több tartalom is találkozik. Hazánkban az új kenyérért való hálaadás az István király-kultusszal is összefügg. Magyarországon speciálisan kötődik augusztus 20-hoz az államalapítás gondolata\, ami tulajdonképpen gondolatátvétel – István király római katolikus szentkultusza alakult át a nemzetállam megalapítójának gondolatává. \nMagyarországon ez a hálaadás sajátos módon az államalapítás ünnepével kapcsolódik össze. \nBizonyos ünnepeknél több tartalom is találkozik. Hazánkban az új kenyérért való hálaadás az István király-kultusszal is összefügg. Magyarországon speciálisan kötődik augusztus 20-hoz az államalapítás gondolata\, ami tulajdonképpen gondolatátvétel – István király római katolikus szentkultusza alakult át a nemzetállam megalapítójának gondolatává. \nMennyiben egyeztethető össze az István király-kultusz a református gondolkodással?  \nErről a kérdésről sokan és sokat vitatkoztak. Az István király körüli kultusz a római katolikus egyház liturgikus rendjébe kapcsolódott\, amely a 17–18. században\, a barokk kor és a Habsburgok uralkodása alatt kezdett további jelentésekkel bővülni. Augusztus 20. a 19. században vált piros betűs ünneppé\, már egy szekuláris jellegű társadalomban. A 19. század elején\, az 1820-as években volt egy nagy felmérés\, amikor a református egyházkerületeket is megkérdezték\, hogyan ünneplik István király napját. Az őszinte válasz így szólt: sehogy\, mert ez nem református ünnep. Ettől az időtől kezdve próbáltak a protestáns egyházak is valamit kezdeni augusztus 20. ünnepnapjával. Vannak arról adataink\, hogy István király napján a pesti evangélikus templomban a reformátusok és az evangélikusok közös ünnepi istentiszteletet tartottak az akkori óbudai lelkész\, Dobos János igehirdetésével: igyekeztek István király biblikus erényeit fölmutatni és kifejezni\, hogy a protestáns ember is a korona hű alattvalója. István király 1038-ban halt meg – 1938-ra Ravasz László kidolgozta az 1930-ban megjelent istentiszteleti rendtartás pótfüzetét István király napja kapcsán. Az abban foglalt olvasmányok\, imádságok\, igehirdetés-minták a biblikus királykép aspektusaival foglalkoztak\, és István király erényeit kívánták kiemelni. Nyilván a Szent István-kultusz számunkra nem fogadható el\, mégis hangsúlyoznunk kell\, hogy István a keresztyén király\, akinek tanításai a protestáns embereknek is mértékadók. Ha megnézzük a magyar koronát\, több ősi keresztyén szimbólumot fedezünk fel rajta: a Pantokrátort\, a mindenható Istent\, aki uralkodik\, vagy éppen a keresztet. Nagyon fontos Istvánban a keresztyén államférfit látnunk\, aki egyház- és államszervezetet alapított\, és a keresztyén etika szerint akarta vezetni ezt az országot – nyilván a 11. század kontextusában. \n \nA reformátusoknál István király helyett a kenyér kerül a fókuszba augusztus 20. környékén. Milyen liturgikus szerepe van a kenyérnek? \nA kenyér minden vallás alapeleme\, ahogy a tűz\, a víz vagy az olaj is. A kultuszok\, a liturgiák a mindennapjaink legfontosabbnak gondolt részeire építenek. A kenyér – függetlenül attól\, hogyan készül – ősi szimbólum\, amelyért a Miatyánkban is könyörgünk: „a mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma…” A kenyérben mint kifejezésben benne van az élethez\, az életminőséghez\, a létezéshez szükséges alap. A templom\, amelyet Isten házának is nevezünk\, valóban olyan\, mint egy ház: van benne asztal\, ahová ugyanúgy\, mint egy családi hajlékban\, letelepszik a család. A gyülekezet családja is egy asztalhoz hivatalos\, ahová letelepszünk\, ahol kenyeret és bort veszünk magunkhoz – Magyarországon fehér\, kemencében sült cipóból vágva. Az úrvacsorában adott kenyér a mindennapi kenyér\, amit eszünk – különös jelkép ez a magyarság számára\, ahol nagyon erős a földművelő kultúra. Sok helyütt megvolt annak a mód­ja\, hogyan kell sütni az úrvacsorai kenyeret – és az úrvacsorai bor is valamely gyülekezeti tag saját terménye volt\, hiszen ami a miénk\, azt ajándékba kaptuk. A mély jelentések mellett ezen az ünnepen azért is hálát adunk\, hogy Isten gondoskodik az életünkhöz szükséges alapvető dolgokról – ennek jele\, hogy ugyanazt a kenyeret vesszük úrvacsorai jegyként\, mint amit otthon is eszünk. Szép szokás\, amikor istentisztelet után a gyülekezet együtt fogyasztja el az úrasztalára feltett kenyeret\, mint ahogy a zsidók az áldozat egy részét is közösségben ették meg: ennek a tettnek közösségteremtő ereje van. Az 1Kor 11-ben\, amikor Pál apostol az úrvacsora szereztetési igéjét írja le\, közös étkezésről\, agapéról beszél. Az ókori kultúrában sokgenerációs otthonokban éltek az emberek\, akik a felházban lévő refektóriumban gyűltek össze a kiemelt jelentőségű közös étkezésekre. A magyar és a külföldi irodalomban sokáig\, a reformáció után is felházliturgiának nevezték az úrvacsora szertartását. A felház – ahová például Dániel ment fel imádkozni – a kiemelkedő pillanatok helye. Pál apostol kritikával illette a korinthusiaknál\, hogy nem különült el náluk az étkezés a megszentelt étkezéstől: a gyülekezet gyakorlatilag piknikezik\, nem pedig közösen\, egymással ugyanazt megosztva étkeznek. A terített asztal státusszimbólum is lehet: a liturgiában\, az istentiszteletben nem ez a lényeg\, az úrasztalához egyszerre jön férfi és nő\, szolga és szabad ember\, egy kenyérből tápláltatunk\, Krisztusban egyek vagyunk. \nKikkel tápláltatunk egy kenyérből? Kikkel kell megosztanunk az asztalunkat? Átszínezi ezeket a kérdéseket napjaink világméretű kenyérválsága\, ami sok aggodalommal és elzárkózással jár. \nAmikor egyesek a migránsválsággal kapcsolatban István királynak a jövevények befogadásával kapcsolatos tanításaira hivatkoznak\, elfelejtik\, hogy ott nem az iszlámról van szó: ehhez a lelki\, nem piknikasztalhoz meghívással jön az ember. Számos bibliai példát használnak rosszul a migránsválsággal kapcsolatos párbeszédben: Ruth például integrálódik a zsidóságba – akivel egy kenyeret szegünk\, azzal egy kultúrának a részei vagyunk. A mai napig többet jelent egy asztalhoz ülni valakivel\, mint hogy összeverődünk egy gyorsétteremben. Nyilván fontos segíteni\, kenyeret adni az éhezőnek\, de sokkal többet jelent az\, amikor megosztom valakivel a kenyeremet\, azt\, ami Isten kegyelméből engem éltet. Összetett probléma ez: az olcsó munkaerő behívásával még nem jön önmagától létre ez az asztal- és kenyérközösség. \n \nA mindennapi kenyér jelentése is árnyalódik: sokan már nem tudják megenni a fehér lisztből készült cipót\, pedig a kenyér a legalapvetőbb szükségleteink jelképe. Mi akkor az ember legalapvetőbb szükséglete\, lelki tápláléka? \nEz nagyon nehéz kérdés: mi az\, hogy lelki táplálék? Több olvasata van a történetnek. Valljuk\, hogy az ember nem csupán test\, mert Isten élő lélekként teremtett bennünket. A keresztyén hit az ember teljes valóságát hangsúlyozza – még a leginkább materialista embernek is szüksége van megfoghatatlan\, lelki dolgokra\, például reménységre\, ami nem ragadható meg a fizika vagy a matematika eszközeivel. Vannak fogalmaink\, amelyek nehezen érthetők a mi mechanikus világképünk felől nézve\, amely azt gondolja\, hogy a törvényszerűségek ismerete által az egész valóságot felismeri\, pedig az jóval több ennél. A lelki táplálék az\, amivel az ember megtalálja azt a többet\, amellyel minőségivé teheti életét\, békére találhat. Mi\, keresztyének úgy értelmezzük ezt\, hogy az ember fölfelé nyitott lény\, aki hallgat az önmagát nekünk kijelentett Istenre\, ő pedig nemcsak a testünket\, hanem a lelkünket is táplálja. Azonban ez a többre vágyás minden emberben megvan\, nem csak a hívő keresztyénekben\, és a világ gátlástalanul kínálja különféle portékáit\, amelyektől az emberek a megelégedésüket és kiteljesedésüket várják. Nekünk az a feladatunk\, hogy az Úrtól kapott bölcsességgel és a hit mértéke szerint beszéljünk az emberekhez\, akiket ugyanúgy megmentett elbukásukból Jézus Krisztus. A lelki táplálék nekem az\, ami az ember életminőséghez járul hozzá\, ami előrevisz\, egésszé teszi az ember életét. \nSzó volt a Miatyánkról\, amelyben Jézus a mindennapi kenyérért tanít könyörögni\, János evangéliumában azonban azt mondja: én vagyok az élet kenyere. Miért könyörög a kenyérért külön Jézus? \nA Miatyánk a hegyi beszéd része\, amely nem szerepel János evangéliumában. A tanítványok imádkozni tanulnak Jézustól. Vélhetően ez az imádság elemeiben\, felépítésében hasonlít a zsidó emberek imádságaihoz: Istent szólítja meg\, magasztalja\, az ő országáért könyörög – tehát nem az emberrel kezdődik. Ezekkel kezdve érkezhetünk csak el a mindennapi kenyérért és bűnbocsánatért könyörgésig\, és emelkedhetünk újra Istenhez. A kenyér maga szükségleteink legteljesebb összefoglalása. A mindennapit azzal a görög szóval fejezi ki az ige\, amely a katonák napi zsoldját is jelentette\, amit mindig előző este kaptak meg. Akárcsak a pusztai vándorlásban a mannát\, amellyel nem lehetett harácsolni: mindig csak annyi marad romlatlan\, amennyi aznapra kell. Amikor Jézus azt mondja\, én vagyok az élet kenyere\, akkor önkijelentést tesz – de a kettő összeér a mindennapi szükségletekben\, amelyekre mindig a gondviselő Isten felel\, és a legfontosabbat adja nap mint nap nekünk: önmagát Jézus Krisztusban. \n  \nForrás: Bagdán Zsuzsanna\n\nweb: reformatus.hu
URL:https://www.babonymegyer.hu/event/ujkenyerert-valo-halaado/
CATEGORIES:Bábonymegyer,Rendezvény,Ünnepség
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://www.babonymegyer.hu/wp-content/uploads/2020/08/augusztus20.jpg.500x500_q85.jpg
END:VEVENT
END:VCALENDAR